Üdvözlünk a blog.hu-n!

 

A MI ÜGYÜNK blog tartalma a magyar civiles think tank - MAGYAR CIVIL MOZGALOM magyarcivil.hu - anyagainak felhasználásával készült, a jogtulajdonos engedélyével.

/ Az oldalon lévő tartalom összefoglaló ismertetése a MEGOSZTÁSOS HÍRTELEVÍZIÓ kísérleti híradója által, több száz ministúdió adásának megosztása révén jut el a nézőkhöz. A ministúdiók kísérleti adásához készített szövegek, anyagok az emedia.blog.hu alatt érhetők el. /

 

A  MI  ÜGYÜNK

 

Miért kell a 100 ezer fős közvélemény-kutatás? Mivel állítható meg a fejlődést megfojtó, a fejlődés elől a pénzt elszívó korrupció? Hogyan lenne finanszírozható egy jóléti fordulat elindítása 2018-ban, aminek keretében megvalósulhatna a havi 20 ezer forintos egységes nyugdíjemelés, 100 ezer forintig a bér adómentessége, az orvosok, ápolók bérének jelentős emelése, 100 db CT és MR beszerzése, a nyomor felszámolása?

Mi okozza az Orbán-féle munkaalapú gazdaság bukását? Működik a magyar modell? Hova folyik el a költségvetés 2000 milliárd forint többlete? Mit várnak a magyar emberek a politikától? A nyugati fogyasztási őrületből van munkája a magyaroknak? Maradhat miniszterelnök Orbán Viktor? Melyek azok a témák, amik kikezdhetik a jelenlegi rendszert és mélyre ható változásokat indíthatnak el? Ki lenne alkalmas miniszterelnöknek? Milyen kampány viheti el a Fidesz szavazóinak felét? A nyugdíjasok fogják eldönteni a 2018-as választást? Mivel lehet megszerezni 3 millió választó szavazatát? Új választási párt kell a Fidesz legyőzéséhez? Új típusú ellenzéki együttműködéssel biztos a kormányváltás? Miért kell egyeztetés Sorossal a Soros-terv értelmezése ügyében?

Ez mind a mi ügyünk, amiről beszélni kell.

 

ÉS AMI A LÉNYEG!

EGY ÉLETED VAN ÉS EGY SZAVAZATOD.

ÁLLJ KI MAGADÉRT! AMI NEKED JÁR, NE MÁS TEGYE ZSEBRE!

HA A FOLYTATÁSRA SZAVAZOL, NE VÁRJ TÖBBET MINT AMIT EDDIG KAPTÁL!

HIDD EL, HOGY JÁR NEKED:

JOBB ÉLET!
JOBB FIZETÉS!
JOBB NYUGDÍJ!
JOBB KORMÁNYZÁS!

ARRA SZAVAZZ AKI JOBBÁ TEHETI AZ ÉLETED!

A TE SZAVAZATOD DÖNTHET, HOGY LEGYEN VÁLTOZÁS!

 

TARTALOM

 

MIÉRT KELL A 100 EZER FŐS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS?

A NYUGDÍJASOK FOGJÁK ELDÖNTENI A 2018-AS VÁLASZTÁST

ÚJ TÍPUSÚ ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS - BIZTOS KORMÁNYVÁLTÁS

ELVIHETŐ, LESZAKÍTHATÓ A FIDESZES SZAVAZÓK FELE?

MIÉRT KELL EGYEZTETÉS A SOROS-TERV ÉRTELMEZÉSE ÜGYÉBEN?

KI LENNE ALKALMAS MINISZTERELNÖKNEK?

MARADHAT MINISZTERELNÖK ORBÁN VIKTOR?

MŰKÖDIK A MAGYAR MODELL?

A NYUGATI FOGYASZTÓI KULTÚRA ŐRÜLETE AD MUNKÁT

LÉKET KAPOTT A MUNKAALAPÚ GAZDASÁG

STOP A KORRUPCIÓNAK

 

MI ÜGYÜNK

Miért kell a 100 ezer fős közvélemény-kutatás?

 

A magyarok kétharmada változást akar. Az ellenzék képtelen kibillenteni egyensúlyi állapotából a jelenlegi rendszert, úgy tűnik a Fidesz bebetonozta magát. Erre szinte egyetlen esély mutatkozik, a 100 ezer fős közvélemény-kutatás. A 100 ezer fős közvélemény-kutatás eredménye meggyőző erejű bizonyíték lehet arra, hogy a társadalomban létezik a változás iránti akarat.

Ha egy ember, akár egy ismert ember vagy egy ismert ellenzéki politikus mondja, hogy stop a korrupciónak, elég a hamis propagandából, nézzünk szembe a valósággal, akkor nem történik semmi. Ha 100 ezer magyar mond igent arra, hogy stop a korrupciónak, elég a hamis propagandából, nézzünk szembe a valósággal, az már számít. Az már nem hagyható figyelmen kívül.

Csakhogy 100 ezer embert nem lehet egy időben az utcára vinni, hogy egy időben, együtt, egyezően fejezze ki véleményét. De 100 ezer embert meg lehet kérdezni egy országos közvélemény-kutatás keretében, hogy mi a véleménye a korrupcióról, a korrupció megfékezésére alkalmas korrupciós bírságról, a korrupciós bírság révén keletkező bevételekből finanszírozható jóléti fordulatról, így a 20 ezer forintos egységes nyugdíjemelésről, a hamis, félrevezető propagandáról.

A választás nem, de a 100 ezer fős mintán végzett országos közvélemény-kutatás választ adhat arra, hogy mivel elégedetlenek a magyarok, mit akarnak másként, hányan akarnak változást.

 

MI ÜGYÜNK

STOP A KORRUPCIÓNAK

 

A kérdés az, hogy létezik-e társadalmi akarat a korrupció megfékezésére, a korrupcióval lenyúlt közpénzek visszavételére?

Korrupciós bírsággal megfékezhető a fejlődést megfojtó és a fejlődésre szánt pénzeket elszívó korrupció. A korrupciós bírság bevezetése, a Korrupcióellenes Hivatal létrehozása első lépése lehetne a korrupcióellenes harcnak. Romániában a korrupcióellenes ügyészség felállítása, a korrupció visszaszorítása után háromszorosára ugrott a gazdasági növekedés. Jelenleg a térségben élenjáró a román gazdaság a 2017 harmadik negyedévben elért 8,8 %-os növekedésével. / Forrás 24.hu / A román gazdasági növekedéséhez hasonló csodaértékű gazdasági növekedést csak a távol-keleti országok tudtak produkálni. A magyar gazdaság a nagy összegű uniós támogatás lehívásával elért 3,6 %-os növekedésével a térségben az utolsók között van.

A korrupciós bírság témája és a 100 ezer fős közvélemény-kutatás az ami kikezdheti ezt a rendszert, megbillentheti a jelenlegi látszólagos egyensúlyt és mélyre ható változásokat indíthat el.

Lehet finoman és kevésbé finoman magyarázni a korrupciós bírság témáját, de lényegében arról van szó, hogy azt a közpénzt, uniós pénzt, amit évek során korrupcióval, túlszámlázással, csalással lenyúltak, korrupciós bírság formájában visszaszedi a Korrupcióellenes Hivatal, és nem hosszú pereskedéssel, hanem 1-2 hónap alatt adó formájában hajtja be. És ez a költségvetési bevétel lesz a jóléti fordulat forrása. A korrupciós bírság bevezetésével finanszírozható válna a jóléti fordulat keretében a havi 20 ezer forintos egységes nyugdíjemelés, 100 ezer forintig a bér adómentessége, az orvosok, ápolók bérének jelentős emelése, 100 db CT és MR beszerzése, a nyomor felszámolása. Minden nyugdíjas éves járandósága 240 ezer forinttal emelkedne és minden bér a béremelésen felül évi 180 ezer forinttal lenne több.

A korrupciós bírságokból befolyó költségvetési bevételekből rendezni lehetne a devizahitelesek helyzetét és elindítható lenne egy nagy országos bérlakásépítési program is. A különböző típusú korrupciós bírságokkal több mint évi 1500 milliárd forint, 10 év alatt legalább 15 ezer milliárd forint lenne becsatornázható a magyar költségvetésbe. Évi legalább 1500 milliárd forint plusz bevétel lenne elkölthető jóléti intézkedésekre, nyugdíjemelésre, béremelésre, az egészségügy helyzetének rendezésére, modern CT és MR berendezések beszerzésére, orvosok, ápolók bérének jelentős emelésére, a várólisták minimálisra csökkentésére, a minőségi oktatás megfinanszírozására.

Szakértők szerint 2-3 kormányzati cikluson keresztül fenntartható a korrupciós bírságokból származó költségvetési bevétel révén finanszírozható jóléti fordulat, a jóval kedvezőbb életszínvonal és életminőség. Ennyi idő alatt pedig beérhetnek az új gazdaságfejlesztések, amelyek a korrupciós bírságok kifutása után majd pótolják az emiatt kieső költségvetési bevételt.

MI ÜGYÜNK

LÉKET KAPOTT A MUNKAALAPÚ GAZDASÁG

 

" Nagy a baj " - mondják közgazdászok. Nagy a baj, mert léket kapott az Orbán-féle munkaalapú gazdaság. Hiányzik 600 ezer ember, de lehet, hogy 1 millió, sőt több mint 1 millió. A győzelmi jelentések és a mindenhonnan áradó kormányzati propaganda ugyan azt sulykolja, hogy csúcsra járatva működik a magyar gazdaság, de a tények, a valós adatok merőben más képet mutatnak. Valójában az látható, hogy az uniós támogatás infúziója tartja stabil állapotban a magyar gazdaságot. Egy neves közgazdász volt miniszter még keményebben fogalmazott e vonatkozásban: " az unió pénze nélkül a Fidesz-hatalom egy napig sem lesz életképes. "
A helyzetet súlyosbítja, hogy a fejlődés elől elszívja a pénzt a korrupció, a támogatások elosztásakor inkább személyekben gondolkodó érdekalapú szemlélet érvényesül, így a beruházások jelentős része nem a fejlődést hanem személyek gyarapodását szolgálja.

Az igazi bajt azonban az jelenti, hogy a munkaalapú gazdaság a teljes foglalkoztatásra lett tervezve, amikor 4,5 millió munkavállaló dolgozik a magyar gazdaságban, csakhogy a valóságban legfeljebb 3,8 millió fő, de valószínűbb, hogy csak 3,2-3,4 millió fő dolgozik és fizet adót valamint járulékot Magyarországon. Ebből 1 millió fő az államtól kapja a fizetését. Az Orbán-féle munkaalapú gazdaságot úgy tervezték, hogy a húzó ágazat a termelés legyen és ne a szolgáltatás vagy a tudás alapú gazdasági tevékenység. A termeléshez pedig teljes létszám kell, különben nem lesz meg az elvárt teljesítmény, a betervezett gazdasági kapacitás.

Ott tartunk, hogy nincs meg a szükséges létszám a munkaalapú gazdasághoz. Legalábbis a valóság szerint. Mert a propaganda alapján megvan. A miniszterelnök és több miniszter, államtitkár egyezően nyilatkozta és nyilatkozza, hogy már 4,4 millió fő dolgozik Magyarországon és fizet adót bére után. Sőt ezt az adatot fogadja el tényként, kiinduló alapként egyik ellenzéki párt elnöke is, aki parlamenti felszólalásában abból indult ki, hogy a kormány által eredményként elkönyvelt 4,4 millió dolgozóból 1,2 milliónak a keresete a létminimumot se éri el. Na most ebből az következik, hogy ha itt csak ennyire képes az ellenzék, és az ellenzék szakértői csapata, gondolkodás nélkül elfogadja és kiindulási alapnak használja a hamis adatokat, akkor belátható időn belül nem várható kormányváltás.

A helyzet ugyanis az, hogy az összes aktív korú magyar munkavállalói létszám 4,5 millió fő. Ebből a kormányfő, a miniszterek és az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint 4,4 millióan dolgoznak és fizetnek adót Magyarországon. Csakhogy elismerten 600 ezer magyar külföldön dolgozik és fizet adót - bár több számítás szerint ez a létszám 1 millió - úgy, hogy ők nem számíthatók bele a 4,4 millió magyarországi foglalkoztatottba. Ezt levonva a 4,4 millió főből, máris csak 3,8 millió magyar dolgozik és fizet adót Magyarországon. Még rosszabb a helyzet, ha a tényszerű számítások szerinti 1-1,2 millió külföldön dolgozó magyarral számolunk és ezt vonjuk ki a 4,4 millióból, mert akkor kiderül, hogy csak 3,2-3,4 millió fő dolgozik és fizet Magyarországon és ebből tudhatóan 1 millió fő közalkalmazotti és más hasonló státuszban az államtól kapja a fizetését. Így a legrosszabb verzió alapján 2,2-2,4 millió fő dolgozik és fizet adót Magyarországon úgy, hogy nem az államtól kapja a bérét.

Ha ez csupán elvi vita lenne, akkor nincs igazi tétje. Csakhogy a helyzet ennél sokkal komolyabb, ugyanis az orbáni munkaalapú gazdasághoz szükséges létszám nagyjából negyede hiányzik, ugyanis külföldön dolgozik. A valóságban. Mert papíron megvan. Papíron, a statisztika szerint ők itt dolgoznak Magyarországon és itt is fizetnek adót.

És az ezt megerősítő nyilatkozatokat gyakran halljuk, sőt a Fidesznek ez az egyik fő ütőkártyája, amelyet 2018-as választási kampányra hangolva szinte minden rendezvényen többször elismételnek.

Orbán Viktor miniszterelnök: " 2010-ben a 3,7 millió dolgozóból 1,8 millió fizetett adót, most pedig a több mint 4,4 millió dolgozó emberből mindenki adózik. "

" 2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy az elkövetkező tíz évben 1 millióval több munkahelyet fognak teremteni Magyarországon. Hét év után ott tart az ország, hogy közel 750 ezer új munkahely jött létre. "

A kétharmados választási győzelem, a Fidesz kétharmada lehetővé teszi az alkotmány, a jogszabályok, a statisztika megváltoztatását, de nem teszi lehetővé a természeti törvények és a matematika szabályainak megváltoztatását.

Ha valóban 750 ezer új munkahely jött volna létre és már 4,4 millióan dolgoznának Magyarországon, akkor a matematika szabályai szerint nem dolgozhatna külföldön 600 ezer magyar, hiszen összesen van 4,5 millió munkavállaló és ebből 100 ezer fő munkanélküli. Mivel tény, hogy legalább 600 ezer magyar ember külföldön dolgozik, így nyilvánvalóan valótlan, hamis állítás, hogy 7 év alatt 750 ezer új munkahely jött lére, és nyilvánvalóan valótlan, hamis állítás, hogy már 4,4 millió ember dolgozik és fizet adót Magyarországon. Ha pedig ezek az adatok valótlanok, hamisak, akkor ebből következően hamis az is, hogy 4,5 %-os a magyar munkanélküliség, hiszen a kettő összefügg.

De ha ez nem igaz, akkor mi igaz a kormány állításaiból? Mi az ami a valóságot tükrözi? Miért nem lehet megismerni a magyar gazdaság és az ország valós állapotát tükröző adatokat?

Ha hiányzik 600 ezer ember vagy akár 1 millió munkás a magyar munkaalapú gazdaságból, akkor lehet abban valami igazság, amit közgazdászok mondanak, hogy nagy a baj. Azonnali irányváltásra lenne szükség és ezzel együtt azonnali modellváltásra. A munkaalapú gazdaság ideológiájának és főként gyakorlatának csendes feladására és egy új, hatékonyabb modell zökkenőmentes elindítására.

Az, hogy hány ember dolgozik Magyarországon és közülük hányan fizetnek adót, meghatározó, egyik legfontosabb adat a magyar gazdaság és Magyarország jelenlegi állapotát illetően. Amennyiben erről téves, hamis adatokat közöl a miniszterelnök nyilvános beszédében akkor az alkalmasság kérdése is felmerül. Ha tisztában volt ezzel akkor azért, ha pedig tájékozatlanság miatt, mert megtévesztették akkor azért.

MI ÜGYÜNK

A NYUGATI FOGYASZTÓI KULTÚRA ŐRÜLETE AD MUNKÁT

 

Hatalmas taps kísérte a miniszterelnök-pártelnök, Orbán Viktor mondatait a Fidesz tisztújító kongresszusán, amikor arról volt szó, hogy a nyugati elit korának vége lesz Európában és ez csak idő kérdése. Erre a biztosítékot azok a megélhetésükért küzdő, keményen dolgozó emberek jelentik, akik biztonságot és rendet akarnak. Biztonságot és rendet akarnak, nem a nyugati fogyasztói kultúra őrületét. Óvatosan kellene bánni az ilyen jóslatokkal, nehogy beteljesüljenek.

Mert ez az irány finoman fogalmazva nem túl átgondolt megközelítés, ugyanis a magyar munkaalapú gazdaság számára a nyugati fogyasztói kultúra őrülete biztosítja a megrendelést, a munka lehetőségét, az export lehetőségét. A Magyarországon gyártott autók és számos fogyasztói cikk felvevő piaca a nyugati fogyasztásőrült társadalom. A magyar export 80 %-a eus piacra megy, ebből 60 % német piacra a nyugati fogyasztásőrült kultúra kiszolgálására. Amennyiben akár csak részben teljesülne Orbán Viktor miniszterelnök víziója, hogy a nyugati elit korának vége lesz, a nyugati fogyasztói társadalom összeomlik, az történelmi csapást jelentene a magyar gazdaság, a magyar munkaalapú gazdaság számára. Egyszerűen nem lenne kinek termelni, a termelés felére is visszaeshetne.

Abból a szempontból talán érthető a vízió, hogy Orbán munkaalapú gazdasága a munkára épül, amiből soha nem lesz jólét, mert összeszerelő üzemek a gazdasági kultúra és struktúra alsó szintjét jelentik. Így meg ha számunkra nem lehet perspektíva a jólét, akkor máshol se legyen. Legalább gondolati szinten nullázzuk le a nyugati jólétet, jósoljuk meg annak összeomlását. Jólét meg ott várható, ahol nagy a hozzáadott tudás aránya, ahol magas technológiai szinten termelnek, ahol a szolgáltatás sokfélesége létezik koncentráltan, amivel megcsapolható a fogyasztó pénztárcája, ahol turisták özöne költi a pénzét a sok látványosság vagy a feeling miatt, ahol bankok garmada termeli a pénzt. Na most ilyen nálunk nincs, talán 2010 környékén volt szó valami ilyen modellről, de azt rögtön elvetették.

Amúgy meg nem kell aggódni, a nyugati fogyasztói társadalom összeomlásának jelei sem láthatók, sokkal inkább az erősödés. De ott nem is hallják Orbán Viktor intő szavait, talán ezért is erősítik tovább a fogyasztási őrületet. Mert a fogyasztás teremt piacot, a piac ad megrendelést és megrendelésből van munka. Németországban - a nyugat legerősebb gazdasága - kiugró gazdasági növekedés van, a fogyasztási őrület pörgeti a piacot. 4 % alatti a munkanélküliség és az aktivitási ráta elérte a 75 %-ot, amiről nálunk álmodni se mernek. A német cégek könnyen jutnak hitelhez és nincs kamat. És ami hatalmas különbség a munkaalapú gazdasághoz viszonyítva, hogy itt nem alsó szinten, hanem felső szinten pörög a gazdaság és a bevétel ömlik az államkasszába, a költségvetésbe is.

A német fogyasztásőrült gazdasági modellben hatalmas a költségvetés többlete, míg nálunk a munkaalapú gazdaságban küzdenek a hiány 3 % alatt tartásáért és nem telik arra, hogy megvegyék a kórházakból, rendelőkből országos szinten hiányzó 61 db CT készüléket, ami összesen 20 milliárd forintba kerülne vagyis 2 stadion árába.

Ami pedig a magyar viszonyokat illeti, szavakban jellemezve hatalmas a különbség a 2010 előtti 7 év és a 2010 után 6 év vonatkozásában, számokban viszont nem.

2003 és 2010 között összesen 39 % volt a gazdaság növekedése, de úgy, hogy akkor nem voltak eus pénzek, viszont volt a 2008-as és 2009-es válság.

2010 és 2016 között összesen 24 %-ot nőtt a magyar gazdaság, főként az uniós támogatásnak köszönhetően, ebben az időszakban nem volt válságév. Ebben az időszakban az egy főre jutó legmagasabb uniós támogatást Magyarország kapta.

És érdemes megjegyezni, hogy ebben az időszakban Románia gazdasága összesen 38 %-al nőtt, még Lengyelország gazdasága 32 %-al.

MI ÜGYÜNK

MŰKÖDIK A MAGYAR MODELL?

 

A magyar miniszterelnök Göteborgban az Európai Unió szociális csúcstalálkozóján azzal dicsekedett, hogy jól működik a magyar modell és mi magyarok ezt nem is akarjuk lecserélni. Nem meglepő, hogy sok magyar embernek más a véleménye, hiszen egyes felmérések szerint a magyarok közel kétharmada kormányváltást szeretne, mert úgy gondolja, hogy nem jó ami van, rosszul működik. Ez itt nem a lehetőségek kora hanem a kilátástalanság időszaka.

Azt vitában lehetne cáfolni, hogy az Orbán-féle magyar modell, a munkaalapú gazdaság rendszere életképes-e, az viszont vita nélkül is megállapítható, hogy nem versenyképes. Ezt igazolja szinte minden adat, kimutatás. A térségben szinte mindenben az utolsók vagyunk. Évente a magyar GDP 5-8 %-át kitevő uniós pénzt forgatunk bele a gazdaságba, a fejlesztésbe és jó ha 3 % feletti gazdasági növekedés kijön belőle. A magyar gazdasági növekedés 3,6 %, amikor a 2017 harmadik negyedévi román gazdasági növekedés 8,8 %, hasonlóan csodaértékű, mint amit távol-keleten elértek, de a csehek, lengyelek is 4 % feletti növekedést produkálnak.

A versenyképesség tekintetében pedig a környékünkön szinte mindenki leelőz bennünket. Ez pedig nem azt jelenti a magyar emberek, a magyar munkások munkavégzésének hatékonyságával van a baj, hanem ez rendszerhiba. A magyar munkások ha elmennek külföldre dolgozni, Németországban, Angliában hasonló hatékonysággal képesek dolgozni, mint az ottaniak.

Eleve hibás a szemlélet, a stratégiai gondolkodás, amiből következően hibás alapokon nyugszik az államszervezés, gazdaságszervezés is. Ez valójában a rendszer javíthatatlan hibája. Tudomásul kell venni, a magyar modell nem versenyképes. A magyar modell életképessége az uniós támogatás megszűnése után azonnal kiderülhet.

Aztán ráadásként ott az ideológiai vetület, ami szerint a munkára épülő gazdaság, a munkaalapú gazdaság az egyedül üdvös megoldás és Európa számára is ez a modell jelentheti a jövőt. Ez a modell vezetheti ki a fogyasztási őrület útvesztőiben bukdácsoló nyugati világot, ez a modell teremthet tiszta, átlátható, egyszerű viszonyokat. Ez lesz a szép, új világ, ami nem a hedonista, jólétet habzsoló fogyasztásőrült világ, hanem a keményen dolgozó, biztonságot és rendet akaró emberek világa. Ők tudomásul veszik, hogy van a fent és van a lent, és kell egy vezető, egy vezér, akinek a szava szent. És tudomásul veszik, hogy van a vezetővel együttműködők világa, meg az azon kívüli hely a többiek részére. De azért lenne ezzel kapcsolatban egy apró probléma, amire megoldást kéne találni. Ha nem lesz fogyasztási őrület, ami megrendelést ad a magyar munkaalapú gazdaságnak, akkor kinek termelnek majd a keményen dolgozó emberek? Miből lesz munka, miből lesz megélhetés, miből lesz 80 %-os export?

A magyar modell talán legnagyobb hibája, hogy figyelmen kívül hagyja a piacot, ami pedig felülír minden más rendezőelvet. Így például azt is, hogy a munka fétise zsákutca, még inkább zsákutca erre gazdasági rendszert alapozni, szervezni. A munka önmagában, piac nélkül csupán tevékenység, de nem teremt a megélhetéshez szükséges bevételt. Elvetélt, kommunista időkből származtatható ötlet a piacgazdaság helyébe léptetni a munkaalapú gazdaságot, ami nyilván nem életképes piac és fogyasztás nélkül. A munka akkor hoz a megélhetéshez szükséges bevételt, ha fizetnek érte, ha van fogyasztás. Magyarországon szinte minden termelési folyamat a fogyasztáshoz kötődik, a fogyasztást elégíti ki. Azért gyártanak autót, műtrágyát, gépeket, és minden mást, mert fogyasztási igény van rá.

A miniszterelnök fő érve, hogy a munkaalapú gazdaság eredménye lett a teljes foglalkoztatás, az, hogy most már 4,4 millió ember dolgozik és fizet adót Magyarországon. Papíron. Mert a valóságban ki kell vonni a 4,4 millióból az a 600 ezer magyart, aki külföldön dolgozik és külföldön is fizet adót. Persze Göteborgban ennek nem számolnak utána, de itthon más a helyzet.

Egyébként meg az égig feldicsérhetjük magunkat, Európa császárai lehetünk, amíg nem kell szembesülni a valósággal és amíg jön az uniós támogatás.

MI ÜGYÜNK

MARADHAT MINISZTERELNÖK ORBÁN VIKTOR?

 

Amerikában az nem lenne kérdés. Bill Clinton amerikai elnök ellen nem azért indult eljárás, mert viszonya lett a fehér házi gyakornokkal, hanem azért mert nem mondott igazat. Magyarországon viszont úgy néz ki visszatér az összekacsintva hazudós világ, mely Kádár idején teljesedett ki. Tudtuk, hogy az nem úgy van, semmi nem úgy van, de nem cáfoltuk. Sőt!

Ha Amerikában vagy valamelyik nyugat-európai demokráciában azzal állna ki a miniszterelnök a nyilvánosság elé, amiről tudható, hogy valótlan állítás, akkor a média, az ellenzéki politikusok támadása miatt pár napon belül lemondana. Itt nálunk az ellenzék a kádári időkből átörökölt összekacsintós módon nyugtázza a kijelentést, cáfolat nélkül, így adva hitelt annak, amiről egyből megállapítja aki számolni tud , hogy az nem úgy van, vagyis hazugság. Mert itt nálunk semmi nem úgy van, ahogy mondják. Nem úgy volt a rendszerváltás ahogyan mondják, nem úgy volt a privatizáció ahogyan mondják és nem annyi járna a magyar embereknek, ahogyan mondják.

Orbán Viktor számos beszédében kijelentette, sőt már ez a kormánypárt kampányának egyik vezértémája, hogy ma már 4,4 millió ember dolgozik és fizet adót Magyarországon, azzal szemben, hogy 2010-ben csak 3,7 ember dolgozott Magyarországon és közülük csak 1,8 millió fizetett adót. Összesen 4,5 millió aktív korú munkavállaló van Magyarországon és a miniszterelnök szerint ebből 4,4 millió itthon Magyarországon dolgozik és itt fizet adót is. Csakhogy ez nyilvánvalóan nem igaz, elemi számtan-tudással látható, mert legalább 600 ezer magyar külföldön dolgozik és külföldön fizet adót is, így ezt le kellene vonni a 4,4 millióból. Bár egyes kimutatások szerint inkább 1 millió vagy több mint 1 millió fő magyar dolgozik külföldön.

Ki kell mondani: a valós helyzet az, hogy nem annyian dolgoznak Magyarországon, és nem annyian fizetnek Magyarországon adót mint azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítja. A külföldön dolgozó magyarok számát illetően három adat ismert. A közszájon forgó adat, hogy 600 ezer magyar dolgozik külföldön. A külföldön dolgozóktól származó adatok, információk alapján szociológusok becslése szerint 1 millió fő lehet a külföldön dolgozó magyarok száma. A harmadik adat külföldön dolgozók által hazautalt pénz alapján készített számításból született, amely szerint a külföldön dolgozó magyarok száma 1,35 millió főt is elérheti. Ennek kiinduló adatai: 2014-ban 930 milliárd forintot, 2015-ben pedig már 1220 milliárd forintot utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok. És ez az MNB adata. Egy év alatt 930 milliárd forintról 1220 milliárd forintra nőtt az utalás mértéke, ami 31 %-os növekedést jelent.

Amennyiben a hazautalt pénz nagyságával arányosan nőtt a külföldön dolgozó magyarok száma, akkor 2014 és 2015 között 31 %-al nőtt azoknak a magyaroknak a száma akik külföldre mentek dolgozni. És a hazautalt pénz csak a banki utalást jelenti, így ebben nincs benne a készpénzben hazaadott pénz. Ha csupán 600 ezer magyar dolgozna külföldön, akkor minden egyes külföldön dolgozó magyarnak a 350-400 ezer forintos átlagkeresetéből havi 200 ezer forintot kellene hazautalni, ami képtelenség a lakhatás és megélhetés költségeit figyelembe véve. Ráadásul a külföldön dolgozó magyarok több mint fele nem is utal haza pénzt, mert feléli, magára költi.

Ami a helyzet komolyságát adja, hogy ez nem pitiáner ügy, nem egy bagatell téma, hiszen az, hogy hány ember dolgozik Magyarországon és hányan fizetnek jövedelemadót a bérük után, az ország valós állapotának, a magyarországi foglalkoztatásnak a fő jellemzője. Az nem cáfolható, hogy legkevesebb 600 ezer magyar külföldön dolgozik, így róluk azt állítani, hogy ők Magyarországon dolgoznak és itt Magyarországon fizetnek adót, szépítés nélkül nettó hazugságnak mondható. Másrészt azt állítani, hogy 750 ezer munkahelyet teremtettek 2010 óta, ugyancsak nettó hazugság, mert a külföldön dolgozó 600 ezer magyar ember munkahelyét nem a magyar kormány teremtette.

A kérdés ezután az, hogy maradhat-e miniszterelnök Orbán Viktor, ha nem mond igazat az ország állapotáról, nem mond igazat arról, hogy hány ember dolgozik és fizet adót Magyarországon, nem mond igazat arról, hogy hány munkahelyet teremtett a kormány?

Továbbá fontos kérdés az is, hogy a választási kampányban félrevezethetők-e a választók kormányzati pozícióból hamis állításokkal, hamis adatokkal például arra vonatkozóan, hogy hány ember dolgozik és fizet adót Magyarországon?

Végül nem mellőzhető kérdés az sem, hogy lehet-e miniszterelnök-jelölt a 2018-as választáson az a személy, aki hivatalban lévő miniszterelnökként valótlan, hamis adatokkal megtévesztette, félrevezette, a magyar embereket?

MI ÜGYÜNK

KI LENNE ALKALMAS MINISZTERELNÖKNEK?

 

A 2018-as választás előtt fél évvel az egyik gyakori kérdés, hogy ki kivel működik majd együtt a pártok közül, a másik, hogy kik lesznek miniszterelnök-jelöltek. Az eddig elhangzott nevek, a már kiválasztott jelöltek nem villanyozták fel a választókat, ettől nem ugrott meg a pártok közvélemény-kutatók által mért népszerűsége. Olyan személy pedig nincs akit az egész ellenzék vagy az ellenzék túlnyomó többsége elfogadna miniszterelnök-jelöltnek.

De valójában milyen elvárások támaszthatók egy miniszterelnökkel szemben, ki lenne alkalmas kormányfőnek? Ez azért is fontos kérdés, mert a Fidesz hatalmon maradása, hatalmon tartása mellett érvelők első számú indoka az, hogy ellenzéki oldalon nem tudnak kiállítani olyan jelöltet miniszterelnöknek, aki paritásban lenne Orbán Viktorral, méltó kihívója lenne a jelenlegi kormányfőnek.

A magyar civiles think tank elemzése szerint politikai vonalon nem lehetne olyan személyt találni, akivel szemben vélt vagy valós ügyeket felvonultatva, a jelenlegi médiaviszonyok között ne működne a karaktergyilkosság. Az egyébként alkalmas jelölt felépítésére nem nyílna mód, nevének harmadszori említése után már a totális támadással szembeni védekezéssel kellene foglalkozni. Hasonló folyamat menne végbe, ha gazdasági vonalról jönne jelölt akkor is.

Több portálon is foglalkoztak már ezzel a témával, külön említve, hogy az MSZP számára készített kutatásból az derült ki, hogy a választók többsége, konszenzusra hajlamos, higgadt, megfontolt, párbeszédre képes, joviális karaktert szeretne látni a kormányfői poszton. A magyar civiles think tank szerint a tudomány világából, egyetemi oktatók köréből kellene keresni alkalmas jelöltet, akit múltja alapján nehéz lenne támadni, másrészt szakértelem vonatkozásában is nehéz lenne fogást találni rajta. Jogász vagy közgazdász lehetne az alkalmas jelölt, de inkább közgazdász, aki a gazdasági fejlődés, gazdaságszervezés terén rendelkezik tudományos, kutatói múlttal és társalgási szinten beszél angolul, esetleg még más idegen nyelven is.

Előbbiekben megfogalmazott elvárásokat figyelembe véve a magyar civiles think tank 5 fős listát állított össze, amelynek első helyén Dr. Magas István 65 éves közgazdász professzor, egyetemi tanár áll. A sokak által szimpatikusnak tartott, határozott fellépésű, megnyerő modorú, kiváló diplomáciai érzékkel rendelkező közgazdász professzor felsőfokon beszél angol, orosz, francia és spanyol nyelven. A magyar vízilabda válogatott játékosaként ezüstérmes volt az 1972-es olimpián. Szakterülete a gazdasági fejlődés. Rajta nehéz lenne fogást találni.

Az említett 5 fős listán még négy hasonló kvalitású személy szerepel. Dr. Magas István nevének említése csupán annak igazolására szolgál, hogy a tudomány, az oktatás világában található alkalmas miniszterelnök-jelölt. Az öt jelölt közül biztosan lenne aki felkérés esetén vállalná, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje legyen vagy akár egy választási párt indulása és győzelme esetén vállalja egy szakértői kormány vezetését.

Egy szakértői kormánynak két év alatt meg kellene valósítani az illiberális rendszer átállítását, egy a demokratikus normák szerint működő rendszer jogi és intézményi kereteinek kialakítását valamint a magyar gazdaság felzárkózó pályára állítását.

A magyar civiles think tank új választási törvényre vonatkozó koncepciója szerint 250 főre kell növelni az országgyűlési képviselők számát. Ebből 100 fő egyéni körzetben induló képviselő lenne, akiket a 100 egyéni körzetben egyfordulós választással választanak meg. A listás képviselői helyek száma 100 főre nő, a bejutási küszöb marad 5 %. 50 parlamenti képviselői hely pedig az egyéni jelöltekre leadott szavazatok országos összesítése alapján kerül elosztásra, itt nincs küszöb. Egy másik változat szerint 100 fő egyéni körzetben induló képviselőt kétfordulós választás során választanának meg, 150 fő pedig listás helyről jutna be a parlamentbe, a bejutási küszöb 4 % lenne.

MI ÜGYÜNK

MIÉRT KELL EGYEZTETÉS A SOROS-TERV ÉRTELMEZÉSE ÜGYÉBEN?

 

Nem kerülhető meg a Soros-terv értelmezésének, egyáltalán létezésének tisztázása, mert ezt a zaklatott, felhergelt, hevült állapotot, ami most van Magyarországon nem lehet hosszú ideig fenntartani. Az alapkérdés pedig az, hogy bemondásra, sajátos értelmezésre és vélt, rejtett összefüggésekre alapozva és hivatkozva hadba hívható-e a magyar társadalom? Kimaradhat a higgadt értékeléshez szüksége lépés, az egyeztetés a Soros-terv létezése valamint értelmezése tekintetében?

Az egyik érvelés a tévedhetőségre alapozza az értelmezés egyeztetésének szükségességét. Ha a kormányfő és a kormány tagjai egységesen téves adatokat közöltek arról, hogy hány ember dolgozik és fizet Magyarországon a bére után adót, akkor miért ne fordulhatna elő az, hogy hasonlóan egységesen tévednek a Soros-terv pontosabban a Soros-tervként emlegetett publikációk, nyilatkozatok értelmezése tekintetében.

A másik érvelés pedig az, hogy amennyiben létezne a kormány által körülírt Soros-terv, még inkább szükséges lenne az egyeztetés, mert ha valóban az lenne igaz amit a magyar kormány állít, akkor az szemben áll az Európai Unió és Magyarország érdekeivel. Amennyiben a megoldás a fontos és nem a balhé, akkor nem lehet elkerülni, átugrani az egyeztetés folyamatát.

Ami tény, hogy a nemzeti konzultációs kérdőíven olvasható idézetek Soros Györgytől származnak. Ugyanakkor Soros György önmaga jelentette be, hogy felülvizsgálta álláspontját az EU és Törökország megállapodása után. Az nem fogadható el, hogy Soros György megváltoztatta álláspontját, nézetét? Az viszont elfogadható, hogy Orbán Viktor a harcos liberális, a Liberális Internacionálé alelnöke megváltoztatta nézetét, álláspontját és átállt a másik oldalra, a liberálisok legádázabb ellensége, az illiberalizmus élharcosa lett és kormányfőként az illiberális demokrácia érvényesítése mellett áll ki?

Azt meg be kellene látni, ha létezik a Soros-terv, akkor sem a nemzeti konzultáció, sem a plakáterdő nem fogja megállítani. Ha létezik Soros-terv, akkor Sorossal kell tárgyalni róla, őt kell lebeszélni a terv végrehajtásáról.

Ha meg nem létezik a Soros-terv, az csupán a kreatív magyar elme, a csapongó képzelet szüleménye, akkor pedig Sekszpír után szabadon, ez csupán sok hűhó a semmiért.

Azért sem kerülhető meg a Soros-terv értelmezésének tisztázása, mert ezt a zaklatott, felhergelt állapotot, ami most van Magyarországon, nem lehet hosszú ideig fenntartani.

Ki kell jelölni civilekből azt a küldöttséget, aki találkozót kér Soros Györgytől a Soros-terv értelmezésének, de főként a Soros-terv alapjaiként emlegetett írások, nyilatkozatok értelmezésének egyeztetése céljából, azért, hogy magától Soros Györgytől hallja, hogy mi a valóság. A küldöttség tagjaira a Magyar Civil Mozgalom tesz javaslatot. A küldöttségben lesz jogász, történész, politológus, publicista.

A küldöttség feladatát elvégezve jelentést készít, majd azt egy nemzetközi sajtótájékoztatón ismerteti, egyben megküldi a magyar kormánynak. Amennyiben a kormány igényt tart rá, a kormány képviselőjének is helyet kell adni a küldöttségben. A jelentésről rövid összefoglaló is készül, amely felkerül a világhálóra, közösségi oldalakra, a teljes változat pedig elérhető lesz a média számára.

A Soros-terv értelmezésének egyeztetése, majd utána az erről készült jelentés tisztázhatja mi a valós helyzet, ami egyben véget vethet a Soros-terv különböző értelmezéséből kialakult viszálynak és társadalmi feszültségnek is.

MI ÜGYÜNK

ELVIHETŐ, LESZAKÍTHATÓ A FIDESZES SZAVAZÓK FELE?

 

A hírtelevíziók beszélgetés műsoraiban megszólaló ellenzéki politikusok fantáziátlanságát jelzi, hogy a FIDESZ legyőzésének esélyeit mérlegelve általában arról beszélnek, hogy az 1 millió bizonytalan, ám kormányváltást akaró szavazó alkotta táborból kellene minél nagyobb részt kihasítani és beékelni saját pártjuk szavazói táborába. Aztán még szó esik más ellenzéki pártok szavazóinak megnyeréséről is, de szóba nem kerül, hogy miként lehetne leszakítani jelentős számú szavazót a Fidesz szavazótáborából, mert úgy merőben más lenne a képlet, a viszonyítási alap, akivel szemben győzni kell és persze más lenne a nyerés esélye is.

Merőben más helyzet lenne, ha egy mesterfogással leszakítható lenne a fideszes szavazók fele, 1 millió szavazó és már csak a maradék 1 millióval szemben kellene összemérni magát a Fidesz legerősebb kihívójának. Ez így még persze csak gondolatkísérletnek mondható, de érdemes végigvinni a fonalat, kitérni a részletekre, hogy van-e realitása egy ilyen elgondolásnak, létezhet-e mesterfogás az 1 millió fideszes szavazó elvitelére.

Abból kellene kiindulni, hogy kik alkotják a Fidesz szavazótáborát, kikből áll össze a Fidesz iránti elkötelezettség tekintetében megingathatatlannak tartott kemény mag? A következő kérdés pedig nyilván az lenne, hogy létezhet olyan motiváció, ami felülírhatja, megingathatja a szilárdnak hitt elkötelezettséget? Elképzelhető, hogy a mesterfogást, a kormányváltó közös ügyet, a korrupcióból bevételi forrást teremtő korrupciós bírság ügye és az ebből elindítható jóléti fordulat és a 20 ezer forintos egységes nyugdíjemelés jelentheti? Elképzelhető, hogy a korrupciós bírság egyszerű értelmezhetőségében és az igazságérzetre irányuló hatásában felülmúlhatja a fideszes rezsicsökkentést?

A Fidesz nem a programjával tud megtartani 2 millió szavazót, hanem olyan egyszerű témákkal mint régebben a rezsicsökkentés, most meg a migráns téma, Soros-terv, a félelem gerjesztése, annak elhitetése, hogy ők azok akik kormányon megvédik a magyar választókat. Ebben a helyzetben reménytelen kísérlet a programalapú meggyőzés. Vidéken pedig arra is kevés az esély, hogy eljusson az információ a megcélzott választókhoz. A figyelem középpontjában egyébként is a megélhetésért folytatott küzdelem áll. A választói passzivitás, közöny, érdektelenség vonatkozásában változás csak a személyes érintettség okán és vonalán érhető el.

A Fidesz szavazóinak több mint fele nyugdíjas, 62 % a hatvan éven felüliek száma. A fideszes nyugdíjasok többsége elégedetlen a nyugdíjának mértékével és még inkább elégedetlen a nyugdíjemelés mértékével. A magyar civiles think tank kis mintás mérései azt igazolták, hogy a korrupciós bírság és az abból finanszírozható egységes havi 20 ezer forintos nyugdíjemelés jelentősen befolyásolja a szavazói hajlandóságot, oldja, sőt, kiüti a szavazó párt iránti elkötelezettségét.

A magyar civiles think tank talán az egyetlen olyan szellemi műhely, ahol kis mintás mérésekkel a különböző folyamatok, kampányígéretek, politikai üzenetek hatását vizsgálják, úgy, hogy nem csupán az igen és nem válaszokat rögzítik, hanem a kérdéshez való viszonyulás indoklását, rövid magyarázatát és a jellemző reakciót is, majd ezeket is összegzik.

A korrupciós bírság, a korrupciós bírság bevezetésével finanszírozható jóléti fordulat és a 20 ezer forintos havi nyugdíjemelés témája
leszakíthatja az elkötelezett fideszes nyugdíjas szavazók többségét és leszakíthatja azokat is a fideszes szavazótáborból, akik szavazatukkal szeretnék támogatni nyugdíjas szüleik vagy nagyszüleik havi 20 ezer forintos nyugdíjemelését. De leszakíthatja azokat is, akiket irritál a korrupció és a korrupciós bírságra valamint ebből finanszírozható jóléti fordulatra szavaznak. Ez összesen elérheti az 1 millió főt, és akár a fideszes szavazók fele is elvihető.

A kis mintán történő mérések azt mutatták, hogy a - " Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetésével finanszírozható jóléti fordulatot ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetéséből finanszírozható havi 20 ezer forint nyugdíjemelést ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Támogatná szavazatával szülei, nagyszülei havi 20 ezer forintos nyugdíjemelését? " - tíousú kérdésekre adott válaszok esetében a támogatottság 68-95 % között mozgott, ami azt jelenti, hogy létezhet, összeállhat a Fidesszel szembeni kétharmad.

Aki most igent mondott a kis mintás kutatás során a korrupciós bírság bevezetésére, a korrupciós bírságból adható 20 ezer forintos nyugdíjemelése, a jóléti fordulatra, az valószínűen 2018 áprilisában is igent fog mondani rá. De erre valójában majd a 100 ezer fős, országos közvélemény-kutatás fog meggyőző választ adni.

Azt mondják, hogy a fideszes szavazókat a hit köti a Fideszhez. A kis mintás közvélemény-kutatás szerint - rögzített reakciók, viszonyulások - 8 nyugdíjas bevallottan fideszes szavazó közül 7 fő a havi 20 ezer forintos nyugdíjemelést hozó kormányváltásra szavazna és már most kezdi számolgatni, hogy hány hónapot kell még várni addig, amikor 20 ezer forinttal több nyugdíjat hoz a postás. Ők nem tagadták a Fidesz melletti elkötelezettséget, de azzal érveltek, hogy most inkább önmagukra szavaznának, a 20 ezer forintos nyugdíjemelést ígérő párt listája és egyéni jelöltje mellé húznák be az ikszet. A kis mintás mérések szerint nyugdíjemelés vonatkozásában a jelenlegi viszonyok között a 15 ezer forint feletti emelés már megingathatja a párt iránti elkötelezettséget, a 20 ezer forintos emelés meggyőző hatása pedig 90 % körüli. Akár a nyugdíjas fideszes szavazók 90 %-a elhagyhatja a Fideszt, és ebbe még nem számítanak azok, akik a nyugdíjas szüleik, nagyszüleik 20 ezer forintos emelésének támogatására adva szavazatukat, ugyancsak csökkentik a Fidesz szavazói bázisát.

MI ÜGYÜNK

ÚJ TÍPUSÚ ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS - BIZTOS KORMÁNYVÁLTÁS

 

Az ellenzéki pártok összefogásra való hajlandósága inkább csak szavakban létezik. A választási törvényből fakadó ellenérdekeltség is kontrázza az összefogást. Senki nem fog azért elveszíteni 703 millió forint kampánypénzt, hogy közös listán induljon és közösen állítson 106 egyéni jelöltet, annak biztos tudatában, hogy ebből így is vereség lesz. A programok, célok, alapvetések különbözősége, a pozíciók elosztása terén létező érdekellentét csak a kisebbik ok.

Összefogásra építeni a kormányváltást annyi, mint várat homokra építeni. Együttműködés viszont elképzelhető a kormányváltásban valóban érdekelt pártok között, akik számára nem az ellenzéki lét kényelmes és jól fizető állapota az igazi cél.

A 2018-as választás megnyeréséhez, a kormányváltáshoz 2,5-3 millió szavazatra van szükség. Ellenzéki oldalon nincs olyan párt, amelyik egyedül képes lenne bevonzani ilyen létszámú szavazót, de a teljes ellenzéki oldalon sincs meg ehhez a potenciál. Ha létezne ehhez a képesség, az már megmutatkozott volna eredményben és a közvélemény-kutatási adatokban is.

Amikor szóba kerül, hogy honnan lehetne szavazót, szavazatot gyűjteni, akkor a bizonytalanok táborát említik mint mozdítható célcsoportot. A kérdés, hogy található olyan üzenet, motiváció, ami egy irányba vihet ekkora tömeget? Aki komolyan foglalkozik választási stratégiával, az inkább azt kutatja, hogy milyen közös ügy, közös téma alkalmas arra, hogy akár 2,5-3 millió választót egy oldalra, egy táborba hozzon, és milyen módon, milyen üzenetekkel valósulhat meg az ehhez szükséges motiváció.

A magyar civiles think tank kormányváltó megoldása egy ilyen közös ügyre, a korrupcióra, pontosabban a korrupcióból bevételi forrást teremtő korrupciós bírságra épül. A korrupciós bírság a korrupció büntető adójának is tekinthető és rövid idő alatt jelentős bevételt hozhat a költségvetésnek. A korrupciós bírság egyszerű értelmezhetőségében és az igazságérzetre irányuló hatásában felülmúlhatja a fideszes rezsicsökkentést.

Az ilyen típusú bírságolás új kultúráját és szisztémáját az Orbán-kormány teremtette meg, így a korrupciós bírság bevezetésével nem járatlan, hanem kitaposott úton lehetne haladni. Az ilyen típusú bírságolás szabálya végigjárta az összes utat, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is rendben lévőnek találta, így ez ilyen szempontból sem támadható.

A korrupció büntető adójának tekinthető korrupciós bírság bevezetése rövid idő alatt olyan mértékű plusz bevételt teremtene, amiből megvalósulhatna a jóléti fordulat, a 20 ezer forintos egységes nyugdíjemelés, a minimálbér adómentessége, a gyógyítás és oktatás feltételeinek azonnali és jelentős javítása. A korrupciós bírság bevezetése, de már ennek ígérete is sok magyar ember igazságérzete számára jelentene valamiféle elégtételt.

A létrejövő Korrupcióellenes Hivatal minden közpénz, állami, önkormányzati és uniós pénz felhasználójától kérhetne tájékoztatást, kimutatást, jelentést a felhasználásról 2010-től vagy akár korábbi időponttól. Ennek elmulasztása, hiánya bírságolható. A felhasználás bizonylatolásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok ugyancsak súlyos bírságot vonhatnak maguk után. A korrupciós bírság mértéke a csalárd módon ellopott, nem a megjelölt célra használt közpénz esetében a összeg teljes mértékét is elérheti. Az adó módjára beszedhető korrupciós bírság fejében ház, ingatlan, autó, bármi lefoglalható lenne.

A kis mintán történő mérések azt mutatják, hogy a - " Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetésével finanszírozható jóléti fordulatot ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetéséből finanszírozható havi 20 ezer forint nyugdíjemelést ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Támogatná szavazatával szülei, nagyszülei havi 20 ezer forintos nyugdíjemelését? " - típusú kérdésekre adott válaszok esetében a támogatottság 68-95 % között mozgott, ami azt jelenti, hogy létezik, összehozható a Fidesszel szembeni kétharmad.

Aki most igent mondott a kis mintás kutatás során a korrupciós bírság bevezetésére, a korrupciós bírságból adható 20 ezer forintos nyugdíjemelése, a jóléti fordulatra, az 2018 áprilisában is igent fog mondani rá, ami 2018 áprilisában a Fidesszel szembeni kétharmadot jelent.

A korrupciós bírság, a havi 20 ezer forintos nyugdíjemelés témája nem csupán sok szavazatot hozna, hanem máshonnan jelentős számú szavazatot leszakítana. Merőben más úgy viszonyítani a szavazatok megoszlását, hogy a FIDESZ szavazóit megingathatatlan, biztos 2 milliós szavazói blokknak tekintjük vagy úgy, hogy ez a megoldás leszakíthatja a FIDESZ szavazóinak jelentős részét.

Az a közvélemény-kutatás, amely szerint a Fidesz fölényesen vezet és ez alapján biztosan nyeri a 2018-as választást, a valóság egyik szelete. Ez a közvélemény-kutatás úgy készült, hogy a megkérdezettek egyike se tudott a kormányváltó megoldásról.

A valóság másik szelete az a kis mintán végzett közvélemény-kutatás, amely azt mutatja, hogy a kérdésekre adott válaszok alapján összeállt a Fidesszel szembeni kétharmad és ez alapján már most kijelenthető, hogy a Fidesz elbukta a 2018-as választást.

Ami ebből a lényeg, hogy a kis mintán végzett közvélemény-kutatás során megkérdezettek, amíg nem ismerték a kormányváltó megoldást hasonlóan foglaltak állást mint azok, akiket a Fidesz fölényes vezetését kimutató közvélemény-kutatás során megkérdeztek. A kormányváltó megoldást megismerve viszont a többségnek gyökeresen megváltozott az álláspontja.

Azt pedig, hogy a kormányváltó megoldást megismerve országosan is létezik a Fidesszel szembeni kétharmad, a 100 ezer fős, országos közvélemény-kutatás fogja kimutatni.

A kormányváltó megoldás több szavazatot kaphat mint az összes ellenzéki párt együtt. Erre a megoldásra ráépülhet az a választási párt, amelyik simán megnyerheti a választást.

A választásig hátralévő fél évben nem lehet egy párt brandjét felépíteni, de egy meglévő párt arculatát se lehetne ennyi idő alatt módosítani, például azt megcsinálni, hogy egy radikális pártot szalonpártnak lássanak. Az viszont megvalósítható, hogy egy mindenkit érintő ügy országosan, mindenkivel megismertethető legyen és az erre az ügyre, a kormányváltó megoldásra ráépülő választási párt gyűjtse be az ügyre adott szimpátia szavazatokat.

A kormányváltó projekt támogatására olyan új típusú ellenzéki együttműködés jöhetne létre, amikor nincs közös lista és nincsenek közös jelöltek, amikor az ellenzék pártjai csupán egy közös ügyet támogatnak, a korrupciós bírság bevezetésének és az abból megvalósítható jóléti fordulatnak az ügyét támogatják. Az együttműködésben részt vevő mindegyik párt állít listát és mindegyik pártnak lesz 106 egyéni képviselőjelöltje, így hozzájut a 703 millió forint állami támogatáshoz. És lesz egy választási párt saját listával és saját egyéni jelöltekkel.

Ugyanakkor a kormányváltó együttműködés pártjai a választási párt kampánytémája, a kormányváltó megoldás mellett legalább olyan erővel és hévvel kampányolnak mint saját programjuk mellett. De az is nyilvánvaló, hogy a választási párt kampánytémája, a korrupciós bírság, jóléti fordulat és 20 ezer forintos nyugdíjemelés, minimálbér adómentessége eladja önmagát, ezek vonatkozásában a megismertető kampány az, ahol az együttműködő pártoknak oda kell tenni magukat.

Van egy helyzet és van egy megoldás, amit a kormányváltásban érdekelt pártok nem hagyhatnak figyelmen kívül. Ebből a helyzetből amit a Fidesz teremtett csak egyedi stratégiával és ilyen sajátos, egyedi módszerrel lehet kijönni. Elsődleges a kormányváltás ügye, ami mindent előz. Az önfeladás és saját érdekek jelentős sérülése nélküli együttműködés elég lehet a kormányváltáshoz. Elsődleges, hogy a közös ügy iránti 2,5-3 millió szimpátia szavazat begyűjtése, melyre egyedül az erre a célra létrehozott választási párt lehet esélyes. A választási párt a 2018-as választás megnyerésére jön létre, a következő választáson már nem indul.

A választási párt győzelme esetén szakértői kormány alakulna, független, a